Ez rólam szól

2009. május 16., szombat

Fityisz

Jaj de jó, hogy visszaszereztem a régi klaviaturámat, ezzel öröm ám az írás! Nem úgy, mint a másik, amelyiknek majdnem az összes gombja beragadt, és akadályozta a gondolataim szabad áramlását, csapongását, mert mindig azt kellett figyelni, hogy most beírta azt a tetves betűt vagy nem. Ma elméletleg megyünk streetfestre néhányan, engem mondjuk Neo érdekel leginkább, de biztosan az egész jó móka lesz. Ma egészen meglepődtem. Ádám írt nekem wiwen. Gratulált a német vizsgámhoz, de hogy honnan jutott ehhez az infóhoz? Leírtam én itt ezt a blogomban esetleg, és belepillantott? Ha így van, akkor sok mást is láthatott, sőt, akár még ezt is.Én egy lángész vagyok!... Azért csak nem vagyok olyan nyomtalan. Tegnap is mondták, hogy milyen vonzó vagyok. Pedig tegnap elég csoffadt voltam, csúnya napom volt. Viszont kaptam jó hírt is! Megjött az áhított táskám! Jáj végre, hétfőn eljut hozzám, és a kezembe foghatom és le is fotózom és felrakom ide! Mennyi szenvedés árán jutottunk el idáig, de végül meglett! Csak előtte lesz még egy tüskeihúzás. Azt jó lenne gyorsan átlapozni. De volt tegnap még jó dolog. Mentem a villamoshoz, és azt hittem elejtettem valamit, ezét hirtelen megfordultam. Ezt a mögöttem jövő csávó nem nagyon kultiválta, úgyhogy jól nekemjött, azt hittem felborulok. Kiesett a fülemből is a fülhallgató, de a meglepetés ködén átsejlett a dózer illata. Úh, anyám, majdnem leesett a bugyim. Aztán végigmértem őt, és akkor már az eszméletvesztés játszadozott velem. Lehajolt, és felvette a kis csatot, ami a fülhallgatómról esett le, és kvázi az egész fennforgást okozta. Bocsánatot kértem, megköszöntem, és álltam egyhelyben. Ő továbbindult a villamoshoz, mosolyogva visszanézett, és megérdeklődte, hogy szándékomban áll-e felszállni. Erre felettébb értelmes 'őŐő'-vel reagáltam, a villamos csengetni kezdett. Elérhettem volna, de nem akartam. Pedig tudom, hogy beszédbe elegyedtünk volna, és nem is lett volna ellenemre a kimenetel (esetleg), mert már többször láttam őt errefelé, és mindannyiszor megremegett a térdem, de mégsem. Én nem vágyom most újdonságra és további bonyodalmakra. Wáhhá, felülemelkedtem magamon, fityisz az összes háromlábúnak. Ja és még valami. Volt egy cigis incidens anyuval. Azóta sem találom a Juli kerámiáját, pedig jövő szombaton szükség lesz rá, mert régi-banda-gundel találkozó lesz, és Ő onnan nem hiányozhat, sajnálatos módon azonban kerámia nélkül nem funkcionál. És végül: készülök egy kis meglepetéssel a barátaimnak. Remélem, tetszeni fog nekik! Az alábbi dalt erre a szép májusi napra küldöm mindenkinek! [Es ist ein schöner Tag im Mai, wer nicht arbeitet hat frei, Mann trifft Frau, Frau trifft Mann, sie verlieben sich und dann...]



1 megjegyzés:

Bari írta...

Meglepi meglepi hátán!:D
Tüske kihúzva!:)
Ugyanmár bonyodalom az kell... ne meg a bugyi-húzogatás is... legközelebb ne gondolkodj ésszerűen! Hová lesz így a világ?!XD
Pussza