Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette
Vérözön lábainál
S lángtenger felette.
Ez rólam szól
2008. augusztus 31., vasárnap
Jajj ne, már megint?
Holnap újra kezdődik a a szopááás. Na ne már. Előre utálom a degenerált osztálytársaimat, meg egyáltalán a sok bunkót, aki kitölti a teret abban a romhalmaz épületben. Fujj...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése