Az előbb olyan hülyeségeket írtam össze-vissza, a valóságról meg szinte semmit. A valóság az, hogy mostanában kicsit monoton vagyok, de ez kényelmes. Hetente járunk bulizni, közben iskola ilyesmi. Zazie csatlakozott kis családi zárt osztályunkhoz, így még egy elmebajnokkal bővlült a kör. Örülünk neki, szeretjük. Bayusznak végre kezdenek egyenesbe jönni a dolgai, itthon kicsit romlik. Amióta Ádám szakított velem, egy sráccal találkoztam, tegnap. Nem tudom. Általában, ha találkozunk valakivel, elsőre próbáljuk behatárolni, hova tenni a fejünkben vagy valami hasonló. Nekem ez most valahogy kimaradt. Nincs impresszióm vele kapcsolatban. Szeretnék még vele találkozni, igen. Bár kicsit meglepődtem néhány kérdésén ( te már szavazhatsz?, tudsz főzni? milyen kapcsolatot akarsz?). Szóval sikerült kilendítenie kicsit a saját tengelyemből. De mókás volt. Gondolom, még találkozunk, vagy mi. Meglátjuk. Kaptam egy Balatonszeletet is. Azt ma dráma után elfogyasztottam, és milyen jól esett! Ja, a drámáról jut eszembe; hogy én milyen szerencsétlen vagy rossz ómen vagyok! A múlt héten, amikor mentem drámára (ami egyébként elmaradt) lerobbant a troli. Ma is mentem, késésben voltam, hát nem megint beadta a kulcsot? Leértem drámára, és ketten is mondták, hogy (egymástól függetlenül) két lerobbant trolival találkoztak ma a városban. És amikor bekanyarodtunk a Lehel térhez hát mit láttam parkolni? Egy üzemen kívüli járatot. Egyesek azt mondják, nem kéne trolira ülnöm. Szerintem a Főváros kivonhatná a forgalomból a '60as évek nosztalgiajárműveit.
2 megjegyzés:
ez a trolis aranyos:)
Thanks for your posting and have a nice week,
Megjegyzés küldése