És igen! Végre eljött ez a nap is. Karácsony óta, mióta a jegyemet meglátván elsírtam magamezt a napot vártam.06.07.08. A német dátumozás szerint vagyis július 6.-a. Előtte való napBayusszal kidzsaltunk Margitszigetre egy palack Rosé és egy üveg Sangria társaságában. Nekiálltunk inni, és megtárgyaltuk az aktuális folyóügyeinket. Körülöttünk rajzottak a részeg fiatalok, az egyik meg is osztotta velünk a következőt: 'Szép vagy, és a palid is szép'. Ez mondjuk meglepett minket.Elsétáltunk Holdudvarhoz, mert én mindenképp német turistákkal akartam találkozni, akiknek elmesélhettem volna, hogy másnap Németországba megyek, egészen pontosan Passauba, ahol a Die Ärzte hallgatóságának része leszek. Nem találtunk németeket, viszont összeakadtunk egy fiatal francia sráccal, called Guillome, akivel még reggel hatkor, mire kivilágosodott még mindig beszélgettünk.Én azt hiszem elég részeg voltam.És így fogok Németországba autózni!Mire már zavaróan világos lett szépen lassan elindultunk hazafelé, és én már nagyon izgatott voltam az aznap esti koncert miatt.Amúgy is bele vagyok szerelmesedve Németországba, és most még eljutok az orvosok koncertjére is, nem is hittem, hogy a valós életben vagyok. Később azonban megviláglott előttem ez a tény. Bár az már nem is a valóság volt, hanem a pokol. Mára egyelőre ennyit, mindenképpen ki fogom ezt még vesézni, mert ez egy fontos állomása az életemnek, nem mintha bárkit is érdekelne, csak úgy. Ja, és még erdélyi képekkel is tartozom, de erre most sajnos nincs lelki erőm. De lettek jó képek, kirakom őket, ígérem! :D
1 megjegyzés:
Hehe!
Pont a lényeget hagytad ki a mi kis menyországbéli szenvedésünkből!:D
Úgyhogy ajánlom, hogy írd le min mentünk keresztül!!!:D:D:D
Pusssza
Megjegyzés küldése