Szuvenir

Ma nagyon jól éreztem magam! Egész nap csak lebzseltem, olvasgattam, lustálkodtam ilyesmi. Aztán este átdzsaltunk Siófokra, ahol találkoztam Bayusszal, elváltunk anyuéktól és bementünk az Mtv Icon koncertre. Én a Supernemet vártam a legjobban, de a többi is jó volt, leszámítva azt a szőke csajszit. Anyuéknak meglepő módon a Subscribe tetszett a legjobban, no meg persze az EDDA, de mindent egybevetve az egész nagyon hangulatos volt. A koncertek után találkoztam Fánival és a többiekkel is, és kulturáltan megvitattuk, kinek hogyan tetsztett a műsor. Nyilván nem a Fáni miatt meglepő a kulturált hangnem. Aztán ezek otthagytak, és elkezdtem egyedül kolbászolni. Rengetegen voltak, nagyon jó volt a hangulat mindenhol, de mégiscsak egyedül voltam, ígyhát leparkoltam egy kerítésnél lesz-ami-lesz alapon. Megjelentek anyáék, és velük is eldiskurálgattam az estéről. Ők már menni szerettek volna, dehát csak nem hagyhattam ott azt a jó kis estét kihasználatlanul. Gyorsan felszívódtam hát, és megint elkezdtem kolbászolni. Bementem az egyik pubba, és annak az ablakán keresztül láttam ilyen Jägermeisteres pólókba bújt egyéneket, akik mindenfélét osztogattak. Gyorsan odamentem hát, és megkérdeztem hogy mit is csinálnak ők voltaképpen, és hogy kaphatok-e én is Jägeres sapit. Azt mondta, a játékhoz ketten kellenek, és ha szerzek valakit, és játszik velem, akkor lehet kapni sapit. Gyorsan körülnéztem, de mindenhol csoportok álltak, vagy csajok. De egy csajjal már csak nem akartam odamenni. Elkezdtem szélesebb körben is fürkészni, és akkor megláttam egy aranyos srácot ácsorogni egyedül. Odamentem hozzá, és eldaráltam, hogy mi a problémám, és hogy hogyan tudna ezen segíteni. Közölte, hogy nem magyar (hát persze!!), hanem osztrák. No, akkor gyorsan németül is elmondtam, mielőtt a marketingesek szublimáltak volna, és odamentünk hozzájuk. Kaptunk egy kupica Jägert és egy ilyen bugyuta ügyességi feladatot. Mivel a csávi gyorsabban oldotta meg a feladatot, ő kapta a sapkát, én meg ilyen virágfüzért. Csalódott voltam. Ő nem vette észre, hogy én nem kaptam sapit, de erre hamar felhívtam a figyelmét. Nekem adta, hát persze. Aztán megkérdezte, hogy iszom-e valamit, és én kértem még egy Jägert. Ő egy sört kért magának és 1400 Ft-ot fizetett. Ezt csak zárójelben kívántam megjegyezni, hiszen baromi drága volt! Nyilvánvalóan a sör nyomta meg annyira :P . Elkezdtünk beszélgetni, és én -mint mindig- nekiálltam áradozni a németekről, amit eléggé homlokráncolva hallgatott, kicsivel később közölte, hogy nem nagyon kedvelik a németeket. Én csak akkor világosodtam meg! No persze, csak akkor mondta, hogy Burgenlandból jöttek. Valószínüleg, amikor megkérdeztem még a legelején, hogy 'Bist du deutsch?', akkor ő azt értette, hogy ' Sprichst du deutsch?' és arra mondta, hogy igen. Mondtam neki, hogy menjünk ki a tömegből és a zajból, ígyhát lementünk a partra beszélgetni. Megosztotta velem, hogy azért ácsorgott ott egyedül mert elvesztette a haverjait. Az előbb meglátott kettőt közülük, de mire utolérte volna őket, azok felszívódtak a tömegben. Ezt többször felhozta, hogy nincsenek meg, és megkérdeztem, hogy van-e kulcsa a szobához. Letörve közölte, hogy nincs, és 'rosszul esett neki', hogy megemlítettem annak a lehetőségét, hogy ha hazamegy, akkor ott fog ülni a szoba előtt, és várja a többieket, vagy már otthon lesznek a kis pajtásai. Azért írtam idézőjelbe, mert ekkor kicsit megtaszította a vállam, amivel valamivel közelebb került, és folyamatos fizikai kontaktusban voltunk. Nagyon kellemes volt a közelében lenni.Elmeséltem neki, hogy szeretem a német zenekarokat, és ő is nagyon odvan a Ramms+einért, az Ärztéért ( a Schrei nach Liebe a kedvence), Falcot imádja (főleg a Jeanny-t). Ezen kívül megvitattuk a focit, nagyon otthon van a magyar fociban is, a Manchester United egyébként a kedvence. Ő is szereti a történelmet, de ő is megbukott egyszer. Igaz, nem töriből, és nem ismételt évet, mert ő az érettségin bukott meg -franciából- és októberben bepótolhatta. Eléggé átfogóan megvitattuk a dolgokat, a 29€-s szállásukat összevetettük a mi 60€-ért kínált szállásunkkal meg ilyenek.A gazdasági világválságtól kezdve Gyurcsány Ferencen át egyészen egy kurváig, aki fél órára 5000et kért volna tőle, és közvetlenül előttem ment oda hozzá, mindent megvitattunk. Martin nagyon aranyos volt végig. 29 éves és egyébként ügyvéd, de amikor ezt meghallottam -magamban- alig hittem el. Egyáltalán nem utalt erre semmi a külsejében. Aztán átölelt. Én végig bíztattam a szememmel, amíg egyre közelebb került hozzám, de olyan kis félénk volt, hogy végül én csókoltam meg őt. Fantasztikus volt! Annyira tetszett nekem, és olyan jó volt vele! Nyilvánvalóan nem fogok vele többet találkozni, és sajnos olyan kevés időt tölthettünk együtt, de láttam, hogy én is nagyon tetszem neki. De tényleg nagyon félénk volt, viszont annyira közel szeretett volna lenni hozzám, olyan édes volt, ahogy hozzámbújt. Pontosabban, ahogy összebújtunk. Olyan jó volt. Aztán anyuék elkezdtek hívogani, és 2 órakor kértem még egy fél órát. Azt nagyon hasznosan töltöttük, tényleg nem tudok rá mást mondani, csak azt, hogy csodálatos volt. Az illatát még érzem itt a kezemen, de ez el fog múlni, és sajnos még nem találtam meg a módját, hogy hogyan őrizzek meg ilyen illatokat. Olyan tiszta és férfias. Semmi édes, semmi savanyú, semmi friss.Semmi hivalkodó. Tiszta és férfias. Nagyon tetszik. És borostája is volt, és azt annyira szeretem, amikor megcsókol egy borostás fickó, mert még mindig bizsereg a szám körül, ahogy összedörzsölte. Aztán elmúlt az a fél óra is, és elindultunk visszafelé. Elkísért egy darabon, de végül eljött az elkerülhetetlen. Nagyon nehezen váltunk el. Beírta a nevét a telefonomba, hogy vegyem fel a Schülervz-n, de rákerestem, és nem találtam, pedig azt mondta, hogy fent van! De Facebookon találtam egy ugyanolyan nevű embert, remélem, ő az, írtam is neki. Remélem, nem félévente nézi meg a Facebookját, ha ugyan az az övé az. Hát nem tudom. Remélem azért, hogy látom még, mert nagyon tetszett külsőre is és belsőre is. Szerintem teljesen összepasszolnánk, ha egyáltalán.Talán ez volt a legnagyobb kalandom ezen a nyáron. De ez olyan szép és fájdalmas. Mivel nekemadta a sapkát, amit szereztünk, én nekiadtam a virágfüzért, egyszerűen csak a nyakába akasztottam, aztán megkérdezte, miért adtam neki. Egy szót mondtam csak: Szuvenir.