Az első napom borzalmas volt, mint ahogyan azt vártam. Mikor bementem, egyből hierarchikus harcot kellett vívnom, aztán sokáig morogtam még ezen. Amikor vége lett a rövidke napnak (fél11kor végeztem), indultam volna Etelkához, de az Ecseri felé összefutottam Tonóval. De jó volt újra látni! :) Megváram, amíg bekíséri Kittyt, aztán elmentünk hozzájuk, söröztünk (újabban úgy tűnik, eléggé rákaptam, pedig még mindig nem szeretem...), kávéztunk, tudom, érdekes összeállítás, de nem lett baj belőle végülis, csak annyi, hogy alig bírtam megvenni a gyantát meg a papírt, mert majdnem bepisiltem, mire Etelkához értem. De nem történt katasztrófa, és végül egy kellemes délutánt töltöttem szeretett véremmel. Tulajdonképpen jól alakult ez a nap. Csak nem szeretem azt, aminek a nyitánya volt. Farinnak igaza van. (Die Ärzte wissen, worüber sie reden.) Ez úgy néz ki, egyesével is vonatkozik rájuk :) Ezennel sok szerencsét kívánok magamnak a továbbiakhoz, és remélem, lesz elég erőm kitartani. Daniel még mindig nem jelentkezett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése