Ez rólam szól

2008. november 11., kedd

És igen!

És mégis forog a Föld! Nem őrültem meg, inkább megint borultam egyet. De most jófelé! Mekkora jó, hogy nem tolattam le a hajam! Ha lesz kedvem, talán majd leírom, milyen körülmények között kötöttünk ki ismét egymás karjaiban, most fáradt vagyok. A lényeg: talán mégis lesz szikra. Megint bizakodom. Mindenesetre boldogságosság van, ez a lényeg, és újra fogja a kezem, és újra ölel, és újra csókol. Helyes. Ennek így kell lennie.


Nincsenek megjegyzések: